Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (1 videó)
MÁTÉ PÉTER 1947 - 1984. - SZENES IVÁN 1924 - 2010. - SYLVIE VARTAN 1944 - . . ..
SYLVIE VARTAN 1944 - . . ..
Sylvie Vartan : Nicolas
Zene : Máté Péter 1947 - 1984 ..
Szöveg : Szenes Iván 1924 - 2010. - Sylvie Vartan 1944 - . . ..
Non ce n'est rien qu'une chanson qui revient quelquefois,
Rien qu'un sourire, en souvenir d'un garçon d'autrefois.
Quand mes jours sont gris,
Qu'il neige sur ma vie, il revient dans ma mémoire,
Au lycée Français un soir il m'attendait, il souriait Nicolas.
Nicolas, Nicolas, ma première larme ne fût que pour toi,
On était, des enfants, notre peine valait bien celle des grands.
Nicolas, Nicolas, c'était de l'amour, on ne le savait pas,
C'est la vie, qui nous prend, qui nous emmène où elle veut et où. elle va
Un homme enfant, aux yeux trop grands, sur un quai, qui pleurait,
Il a neigé, beaucoup depuis, sur là bas, sur Paris.
Et il ne sait rien, de moi et de ma vie, ce que je fais, qui je suis,
Il ne connaît pas, l'autre Maritza, il garde la vraie là-bas.
Nicolas, Nicolas mon premier chagrin s'appelle comme toi,
Je savais, que jamais, je ne reviendrai ici auprès de toi.
Nicolas, Nicolas c'était de l'amour, on ne le savait pas,
C'est le temps, qui s'en va, qui invente toutes nos peines et nos joies.
Nicolas, Nicolas, ma première larme ne fût que pour toi,
On était des enfants, notre peine valait bien celle des grands.
Nicolas, Nicolas, c'était de l'amour, on ne le savait pas,
C'est la vie qui nous prend, qui nous emmène où elle veut et où. elle va
Nicolas, Nicolas.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!