Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZENE - KÉPCSARNOK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZENE - KÉPCSARNOK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (1 videó)
BUTTOLA EDE 1902 - 1981. - RÁKOSI JÁNOS 1911 -1987 ..
SZONDI BIRI 1916 - 2010 ..
Szondi Biri : A zongorámon ott áll még a képed
Zene : Buttola Ede 1902 - 1981 ..
Szöveg : Rákosi János 1911 - 1987 ..
A zongorámon ott áll még a képed.
Ez az egy maradt meg, semmi más.
Milyen furcsa is a sors.
Mikor ezt adtad nekem,
Még nagyon boldog voltál énvelem.
Még megremegtünk minden egyes csóktól,
És ha hozzád értem, véred forrt.
Akkor még a zongorán,
Mindig vidám nóta szállt,
S a karod közben lágyan átkarolt.
Ma már sohasem szól a zongorám,
Hisz nincs, akinek játszanék.
A por belepte már a húrokat,
De ott virrasztom át az éjszakáimat.
Mert zongorámon ott áll még a képed.
Ez az egy maradt meg, semmi más.
Milyen boldog voltam én,
Mikor ezt adtad nekem,
És ez lett mégis a végzetem.
Minden nap ha jő az este,
A szobámban magam vagyok.
Ilyenkor eljönnek hozzám,
A régi nagy bánatok.
Ma már sohasem szól a zongorám,
Hisz nincs, akinek játszanék.
A por belepte már a húrokat,
De ott virrasztom át az éjszakáimat.
Mert zongorámon ott áll még a képed,
Ez az egy maradt meg, semmi más.
Milyen boldog voltam én,
Mikor ezt adtad nekem,
És ez lett mégis a végzetem.
|
|
|
Gombosné Etus 2 napja új videót töltött fel:
Gombosné Etus 1 hete új videót töltött fel:
Gombosné Etus 2 hete új videót töltött fel:
Gombosné Etus 3 hete új videót töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!